A rögzített készülék alapvetően két fontos részből tevődik össze:
➢ Bracket: a fogakra felragasztott fogszabályozó tappancsok
➢ A fogszabályozó ív: tappancsokat összekötő drót
.
A bracketek anyaga és megjelenése jelentős esztétikai különbséget jelenthet. A bracketekbe van beprogramozva az adott fog ideális pozíciója. A fogak mozgatását a fogszabályozó ívekkel lehet megvalósítani. Az íveket a kiválasztott kezelési stratégiának megfelelő módon folyamatosan cseréljük. Mindig más méretű, alakú és anyagú ív kerül behelyezésre.
A kívülről felragasztott készülékek bracketjei és ívei minden esetben átlagolt értékekre vannak beállítva, gyártási pontosságuk általában 5-10%-os szórást mutat. A kívülről felragasztott fogszabályozók esetén tehát egy egyénre szabott kezelési tervet valósítunk meg egy részben személyre szabható fogszabályozó rendszerrel. Ezzel szemben az általunk használt láthatatlan fogszabályozó készülékek személyre szabottsága is 100%-os.
A kezelés során egyéb kiegészítő elemek kerülhetnek behelyezésre, melyek szükségességét és fajtáját mindig egyénre szabottan szükséges meghatározni.
A fogszabályozó kezelés alapvetően nem fájdalmas. Folyamatos, pici erő közvetítésével valósítható meg a fogmozgatás leghatékonyabb és legkíméletesebb formája. Ez a biológiailag lehetséges leggyorsabb mozgatást jelenti, mely átmeneti fogérzékenységgel járhat, de fájdalmat nem okoz.
1) HAGYOMÁNYOS MECHANIKA: nagyobb méretű fogszabályozó tappancsok. A fogszabályozó ív valamilyen rögzítő elem segítségével tartható a tappancsokban. Erre szolgálnak az átlátszó vagy akár színes kis gumikarikák. Jellemzően valamivel nehezebben tisztítható készülék. A tappancsok kialakítása és mérete miatt a fogszabályozó drótok is merevebben viselkednek, ezért nagyobb erők érvényesülnek. Ennek eredménye, hogy a készülék jobban feszíthet és következményesen valamivel lassabban haladhat a többi rögzített készüléktípushoz viszonyítva.
2) AKTÍV ÖNLIGÍROZÓ MECHANIKA: biológiai, lágy erőkkel működő, kisebb méretű tappancsok. A tappancsokba különleges anyagú, kis nyitható „kapukat” építettek. Ezért a fogszabályozó ív egyéb rögzítő elem nélkül a tappancsokban marad. Ezek a kis kapuk apró erőadagoló berendezésként működnek, vagyis tompítják és alacsonyan tartják a fogakra ható erőket. Erődozírozás szempontjából hasonlóan lehet elképzelni, mint az autókban lévő lengéscsillapítót. A hagyományos mechanikákhoz viszonyítva jellemzően könnyebben tisztítható készülékfajta, melynek viselése kényelmesebb és kevésbé feszít. Így valamivel gyorsabban haladhat vele a kezelés.